NyomiAnyunak három gyereke van, mindhárom iskolás korú. De csak egyikük esett bele idén az országos kompetencia vizsgálatba. Ezt a mérést az ország minden iskolájában elvégzik a 4., a 6. és a 8. osztályosok körében. Nyilvánvalóan az a célja, hogy időről időre felmérje a tanulók és az iskolák tudás- és gondolkodás-szintjét, vagyis érvényes képet fessen például az alsótagozatos képzés helyzetéről.
A gyerekek egy előre kijelölt napon bemennek az iskolába, de a megszokott órarend helyett háromszor egy órában tesztet töltenek ki. A negyedikeseké a magyar nyelvi tudást, a gondolkodási-logikai képességeket és a matematikai szintet volt hivatott felmérni. KisNyomi ideges volt, egy gyerek számára ez mégiscsak vizsgaféleség, amúgy is teljesítés központú a tanítás, minden a jegyekről szól, a készségek senkit nem érdekelnek, csak a megfelelés, a továbbtanulási kvóta és ilyenek, de minderről KisNyomi csak annyit tudott, hogy még az ő okos szülei is állandóan azzal nyaggatták, hogy milyen jegyet hoz haza...
Tegyünk is itt egy csöpnyi kitérőt. Újra fellángolt ugyanis a vita, hogy most akkor buktassunk alsó tagozaton vagy ne. Mindez egy olyan országban, ahol a funkcionális analfabéták száma az utóbbi időben inkább nőtt, mint csökkent volna, ahol nem sikk olvasni vagy példul tisztában lenni a magyar nyelv, az anyanyelv szépségeivel és szabályaival... Egy olyan oktatási rendszerben, ahol elsőben és másodikban szöveges értékelést kell adni a gyerekekről, nem osztályzatokkal befolyásolni őket, ezt viszont nagyjából senki nem tartja be, a szöveges értékelőt piros és fekete pontok, ezekből a pontokból összeálló kisötösök vagy épp kisegyesek, majd ezekből osztályzatok előzik meg. Vagyis képmutató az egész rendszer.
Ebben a farizeus megközelítésben egyáltalán nem baj, ha újra törvényes lesz a buktatás. Egyrészt szembe lehet nézni egy családban a tényleges helyzettel: tudom, ez nagyon zavaró és nálunk nem is megszokott vagy elfogadott attitűd. Én nem bánom, ha a gyerekek megtanulják, hogy képességeiknek, szorgalmuknak, tehetségüknek és akaratuknak bizony következményei vannak. Az sem baj, ha egyesek így kisegítő osztályba kényszerülnek: mert az sem megoldás, hogy egy-két tanuló úgy húzza vissza a többieket, hogy végül senki sem sajátíthatja el a meghatározott tananyagot, egy egész közösség lassul végzetesen le néhány alkalmatlan okán.
Hogy aztán ez a buktatás megoldja-e tényleg az alsós oktatás helyzetét, hogy eredményes lesz-e hosszú távon, nem tudható. A skandináv államokban nem buktatnak, mégis jó a telejsítményszint - csakhogy azok őszintébb társadalmak. Franciaországban buktatnak, de attól még nem emelkedett a színvonal - lehet, hogy a farizeus-faktor ott is úgy működik, mint nálunk.
De vissza a kompetencia-méréshez, ha már a farizeusságnál tartunk. Ülnek a gyerekek az osztálytermekben, nyitva a teremajtók, hogy a központilag az iskolákba kivezényelt egy-két instruktor is szemmel tarthassa a tesztek kitöltését. Melyet egyébként az iskola tanárai felügyelnek. Utóbbiak vannak többen. Aminek akkor van jelentősége, ha az igazgató utasítást ad, hogy az iskolának jól kell szerepelnie. Ilyenkor a tanárok segítenek a gyerekeiknek, mert a jobb eredménnyel az iskolát fogja magasabbra értékelni a központ. Remek példa: a tanulók egyszerre tanulják meg, hogyan kell és lehet csalni, megértik rögvest a kompetencia szó jelentését is (amihez nem értesz, ne halaszd holnapra!), növelik a hovatartozás büszkeségét is bennük (én egy jól teljesítő közösség tagja vagyok, most csaltuk idáig magunkat).
Ez a kifelé csalás. Úgy is hívhatjuk: az országiskolaimázs... De befelé is rombolunk. Van olyan intézmény, ahol titokban fénymásolatot készítettek az összes gyerek tesztjéről. Azért, hogy az országos felméréstől, annak céljaitól teljesen függetlenül majd jól leosztályozzák őket. És - mert minden fokozható - majd ennek alapján osszák be őket kasztokba, így állítva össze csoportokat, osztályokat, eldöntve, ki járjon matekból Kati nénihez, aki bizony jobb és erősebb, mint Zoli néni, aki a reszlinek persze még jó...
NyomiAnyu éppen veszekedett KisNyomival, hogy milyen lesz az év végi jegye idegen nyelvből. De közben arra gondolt, hogy a kislányát most próbálták csaláshoz használni, kasztba szegregálni kompetenciamérés ürügyén. És ez rettentően felbaszta felnyomta a vérnyomását. És csak ült, szégyellte magát mások helyett is. És már nem tudta, kompetens szülő maradhat-e egy inkompetens rendszerben...
